A Nébih oldalán rendszeresen megjelennek termékvisszahívások, ezek között most egy gluténmentesként jelölt termék is szerepelt határérték feletti gluténtartalom miatt. A konkrét eset hátterét kívülről természetesen nem ismerjük, de élelmiszerbiztonsági oldalról több olyan témát is előhoz, amit élelmiszer-vállalkozásként érdemes komolyan venni.
Egy „mentes” terméknél például nem elég az, hogy az alapanyag elvileg megfelelő. Fontos, hogy megbízható partnerekkel dolgozzunk, legyenek naprakészek a beszállító élelmiszerbiztonsági rendszer működtetését igazoló dokumentumok, az alapanyag specifikációk, laborvizsgálati eredmények. És ami nagyon fontos: ezeket nem elég egyszer bekérni, majd lefűzni egy mappába. Ha egy dokumentum már régi, érdemes frisset kérni belőle, akkor is, ha látszólag nem változott semmi. Egy „mentes” terméknél különösen igaz, hogy ez nem formaság, hanem a kockázatkezelés része.
Ugyanilyen fontos az önellenőrzés is. Kockázatalapú önellenőrzési terv nélkül könnyen előfordulhat, hogy egy eltérés csak akkor derül ki, amikor a termék már a fogyasztóhoz került. Azonban nemcsak a késztermék vizsgálata lehet indokolt, hanem akár az alapanyagoké, a környezeté vagy a takarítás hatékonyságáé is.
És ha mégis baj van, akkor nagyon nem mindegy, hogy van-e működő vészhelyzeti terv. Mi a következő lépés? Kinek mi a dolga? Melyik tétel érintett? Hová került ki? Kit kell értesíteni? Ezeket nem akkor kell először végiggondolni, amikor már megtörtént a probléma. Ezért fontos a nyomonkövetés és a termékvisszahívási folyamat rendszeres tesztelése is.
A másik fontos terület az allergénkezelés az üzemen belül. Ha gluténtartalmú alapanyagokkal is dolgoznak, a porzó lisztek, keverékek miatt a keresztszennyeződés kockázata jóval nagyobb.
Ilyenkor nem elég annyi, hogy „odafigyelünk”. Kell külön tárolás, egyértelmű jelölés, elkülönített eszközök, szabályozott dolgozói mozgás, megfelelő kézmosás, szükség esetén külön munkaruha, valamint ellenőrzött takarítás.
Gluténmentes terméknél a fizikai elkülönítés, például külön üzemrész vagy külön gyártási környezet sokkal biztonságosabb megoldás, mert a cél az, hogy a késztermékben is igazolhatóan határérték alatt maradjon a gluténtartalom.
A „gluténmentes” állítás nem egy marketingmondat, hanem nagyon szigorú élelmiszerbiztonsági vállalás. Az EU-s szabályozás szerint ez a kifejezés csak akkor használható, ha a fogyasztónak átadott élelmiszer gluténtartalma legfeljebb 20 mg/kg. Ezért nem elég azt mondani, hogy nálunk erre figyelünk. A rendszert úgy kell kialakítani, hogy a késztermékben is biztosítható és igazolható legyen a határérték alatti gluténtartalom. Ugyanis itt nem csak kellemetlen tünetekről beszélünk. Az arra érzékeny fogyasztóknál az allergén vagy intoleranciát okozó anyag jelenléte komoly egészségügyi kockázatot jelenthet, ezért az allergénkezelésnek nem csak papíron, hanem a napi működésben is szigorúan kell működnie.
A tanulság egyszerű: a címke már csak a vége. Az allergénkockázatot jóval előbb kell kezelni, a teljes rendszer szintjén.
Forrás:
https://portal.nebih.gov.hu/l/termekvisszahivas/2264073413
Ha úgy érzed, ez neked való vagy kérdésed van, töltsd ki kérdőívünket az alábbi linken és mi felvesszük veled a kapcsolatot:
https://r3.minicrm.hu/Form-87267-1a83wk1j8w1prywg3ci50hx3ahoveg
Vagy keress minket az elérhetőségeink egyikén:
☎️ +36 30 277 7262
Szakmai tartalom:
Erdély Viktória | élelmiszer-minőségbiztosító agrármérnök
Rácz István | élelmiszermérnök