Az élelmiszeriparban a nyomonkövethetőség nem csupán egy szabályozási követelmény, hanem kulcsfontosságú tényező a biztonság, a minőség és a fogyasztói bizalom fenntartásában. De mit is jelent pontosan a nyomonkövethetőség, és hogyan valósítható meg hatékonyan?

Mi a nyomonkövethetőség, és miért van rá szükség?

A nyomonkövethetőség az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy egy adott élelmiszer vagy alapanyag útját végigkövessük a teljes ellátási láncon keresztül, a termelőtől a fogyasztóig. Legyen szó kisebb cukrászdáról, vegyesboltról vagy nagyobb péküzemről, a megfelelő nyomonkövetési rendszer segíti az alapanyagok hatékony kezelését, a készletek optimalizálását és az esetleges problémák felmerülése esetén a gyors azonosítást. Ez több szempontból is elengedhetetlen:

  • Jogszabályi megfelelés: Az élelmiszerbiztonsági előírások (többek között az EU 178/2002 rendelete és a 931/2011/EU végrehajtási rendelet) kötelezik a vállalkozásokat a megfelelő nyomonkövetési rendszer kiépítésére.
  • Biztonsági kockázatok kezelése: Ha egy alapanyag szennyeződést tartalmaz (pl.: idegenanyag, kórokozó mikroorganizmus, nehézfém szennyeződés) azonnal vissza kell tudni keresni az azokat a termékeket, amelyek gyártásához azt felhasználták, hogy minimalizálni lehessen az egészségügyi kockázatokat.
  • Fogyasztói bizalom növelése: A vásárlók egyre tudatosabbak, és elvárják, hogy pontos információt kapjanak az általuk fogyasztott élelmiszerek eredetéről.
  • Hatékony visszahívás és minőségellenőrzés: A jól működő rendszer biztosítja, hogy egy esetleges visszahívás csak az érintett tételekre korlátozódjon, így a nem hibás, biztonságos termékek továbbra is a forgalomban maradhatnak. Ez megakadályozza, hogy feleslegesen széles körű, téves vagy túlzott beavatkozásra kerüljön sor.

Nyomonkövetés különböző szinteken

A nyomonkövetési rendszerek a vállalkozás méretétől és technológiai fejlettségétől függően különböző szinteken működhetnek.

  1. Kisebb üzemek és termelők

Papíralapú és elektronikus nyilvántartási rendszert alkalmaznak, ahol az alapanyagokat számlák és szállítólevelek alapján követik, és a termékek legfontosabb információit (beszállítás dátuma, mennyisége, minőségmegőrzési idejét stb.) manuálisan rögzítik. Ez a módszer gyakran elegendő, azonban az előállított termékek komplexitása és volumene miatt előfordulhat, hogy erre acélra létrehozott átvételi bizonylatok pontos kitöltése is elengedhetetlen a részletes nyomon követés érdekében. Ezeknek a rendszereknek az előnyei, az alacsonyabb költségek és a könnyebb bevezethetőség. Hátránya viszont, a nagyobb adminisztrációs feladatok elvégzése.

A qualitymentor csapata azonban ebben is segít: személyes konzultációink során megismerjük a vállalkozásod egyedi igényeit, és ezek alapján kínálunk neked átlátható, könnyen kezelhető nyomonkövetési megoldásokat. Sőt, a digitalizáció terjedésével már kisebb clgeknek is tudunk ajánlani papírmentes megoldásokat is, mikor egy2

  1. Nagyobb élelmiszeripari vállalatok

Amikor egy vállalkozás növekedni kezd, és a termelési, logisztikai vagy egyéb folyamatok bonyolultabbá válnak a papír alapú rendszerek már nem képesek kezelni a megnövekedett folyamatokat és adatforgalmat. Ilyenkor, egy integrált rendszer – amelyben gyakran egy vállalatirányítási szoftver (például SAP) és tárhely alapú, vonalkódos nyilvántartás játszik kulcsszerepet – lehetővé teszi, hogy a termelés során felhasznált alap- és csomagolóanyagokat, azok beszállítóit, valamint a gyártási és minőségellenőrzési regisztrációkat pontosan rögzítsék. Az azonosítás során egyedi gyártási tételazonosító (LOT szám) generálódik, amely a gyártási dátumot, műszakot és egyéb termék specifikus kódokat tartalmaz (például a termék típusa, csomagolás módja). Előnyei a gyorsabb adatkezelés, pontosabb nyilvántartás. Hátrányai a magasabb kezdeti beruházás, rendszerintegráció szükségessége.

Fontos! A 28/2017. (V. 30.) FM rendelet előírásainak megfelelően a közép- és nagyvállalkozásoknak olyan informatikai rendszert kell alkalmazniuk, amely a meghatározott feltételek teljesítésével biztosítja az önellenőrzési terv elektronikus vezetését. Ebben a folyamatban csapatunk szintén készen áll arra, hogy támogassa vállalkozásodat a megfelelő rendszer kiválasztásában és bevezetésében.

 Az azonosítás általános elvei:

A pontos nyomonkövetéshez elengedhetetlen, hogy az alapanyagok beérkezésétől kezdve a gyártáson át a kiszállításig folyamatosan és egyértelműen azonosítva legyenek a gyártáshoz használt tételek, valamint a félkész- és késztermékek.

  • Beérkező termékek: Minden tétel, alapanyag és csomagolóanyag rendelkezzen szállítólevéllel vagy számlával, valamint jól látható azonosító számmal (pl. gyártó/forgalmazó által generált azonosító vagy minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idő).
  • Vásárolt, beépülő anyagok: Ezeket a gyártó által megadott, mind a dokumentáción, mind a csomagoláson feltüntetett, általában a minőségmegőrzési idő alapján azonosítják. Felbontáskor az alapanyag csomagolásán fel kell tűntetni a felnyitás dátumát.
  • Áttöltött anyagok: Ha az eredeti csomagolásból tárolóedénybe kerülnek az anyagok, akkor a tárolóedényen fel kell tüntetni a termék nevét, az eredeti minőségmegőrzési/fogyaszthatósági időt és a kitöltés dátumát.
  • Bekevert anyagok: Az előkészített, bekevert anyagok esetében dokumentálni kell az összetevők nevét, az elkészítés dátumát és a felhasználhatósági határidőt.
  • Elsődleges csomagolóanyagok: Az azonosítás itt a számlán szereplő sorszám vagy egyéb egyedi azonosítók, vagy minőségmegőrzési idő alapján történik, amelyet szintén dokumentálni kell.
  • Félkésztermékek: A gyártást kísérő dokumentumokon (például a Gyártási naplóban) egyértelműen rögzíteni kell a felhasznált alapanyagokat, a gyártás időpontját és a minőségellenőrzési eredményeket. Emellett a gyártás során, a tárolásra használt edényzeten, gurulókocsin vagy egyéb tárolóeszközön is jól látható módon fel kell tüntetni a gyártás időpontját a pontos nyomon követhetőség érdekében
  • Visszadolgozott anyagok (rework): A folyamatban keletkező, majd az abba újra bekerülő anyagok nyomonkövetése szintén alapelvárás. Fontos, hogy ezek az anyagok is készletezve, jelölve, pontosan azonosítva legyenek és minden tétel esetén visszakövethetők legyenek.
  • Késztermékek: A szállítólevélen/számlán szereplő minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idő szolgál az azonosítás alapjául. Csomagolt termék esetén a termék elsődleges csomagolásán is szerepeltetni kell.

Fontos, hogy rendszerünk mindkét irányba biztosítsa a nyomonkövetést:

Up-stream nyomonkövetés:
Az alapanyagtól a késztermékig terjedő folyamatot követi nyomon, lehetővé téve, hogy meghatározzuk, mely beérkezett anyagból mikor, milyen mennyiségű késztermék készült, és hol található az adott késztermék.

Down-stream nyomonkövetés:
A készterméktől visszafelé haladva meghatározható, hogy az adott termékbe mely alapanyagok épültek be.

Nálatok jól működik a nyomonkövetési rendszer? Minden beépülő anyagra és csomagolóanyagra kiterjed?

Ha kell, a qualitymentor csapata itt van, hogy segítsen! Személyes konzultációink során megismerjük vállalkozásod igényeit, és átlátható, könnyen kezelhető nyomonkövetési megoldásokkal támogatunk. Akár papír alapon, akár digitálisan szeretnéd! 😉