Ha csomagolt élelmiszert gyártasz, forgalmazol, akkor kulcsfontosságú kérdés, hogy a terméken szereplő szöveg megfelel-e a jogszabályoknak.
Egy tegnapi élményemet osztanám meg veletek, mikor elkezdtünk az élelmiszerjelölés bugyraiba belemélyedni egy ügyféllel és kb. fél óra után döbbenten jött neki a felismerés: „Ez egy külön szakma!”
Bizony az. Hogy mi kerül a csomagolásra, mit szabad, mit nem szabad, az adott termékkör esetén milyen speciális előírások vannak, mind nagy tapasztalatot, jogszabályi ismeretet igényel.
Az általam leggyakrabban tapasztalt 8 hiba, amit az élelmiszervállalkozások elkövetnek az élelmiszerek jelölése során:
- fenntartások nélkül lemásolod a konkurencia jelölését (attól, hogy sokan úgy csinálják, korántsem biztos, hogy jó)
- import termék esetén csak lefordítod a címkét, anélkül, hogy a magyar szabályozásnak utánanéznél. Más országokban eltérő szabályozás lehet érvényben és nem biztos, hogy elegendő és megfelelő lesz itthon. Ne feledd, a Magyarországon forgalomba hozott termékeknek a magyar szabályozásnak kell megfelelni.
- a tápérték adatokat is más hasonló termékről másolod, akkor pl. egy hatósági vizsgálat során majdnem biztos, hogy bajba kerülsz. Mindig a receptúra alapján kell számolni (ideális esetben laborban bevizsgáltatni).
- Olyan állításokat alkalmazol a terméken, amit nem tudsz alátámasztani:
- tápanyag összetételre vonatkozó állításokat (pl. alacsony cukortartalmú, light, omega3 zsírsavakban gazdag, stb) – vizsgálattal tudni kell igazolni az állítást.
- egészségre vonatkozó állításokat csak a jogszabály szerinti tartalommal, illetve a feltételek teljesülése esetén szabad tenni. Ilyenek pl. A D-vitamin hozzájárul az egészséges csontozat fejlődéséhez. Ehhez egy minimum szintet a D-vitaminnal el kell érnie az élelmiszerben, azt megfelelően fel kell tüntetni a címkén és vizsgálattal tudni is kell bizonyítani.
- olyan állítást teszel a terméken, amivel minden más hasonló termék is rendelkezik és ezzel tisztességtelen előnyre teszel szert. Ezek jellemzően a mentes állítások (nem tartalmaz tartósítószert, nem tartalmaz mesterséget aromát és társai).
- Olyan állítást teszel, ami betegség megelőzésére vagy gyógyítására utal. Nagyon fontos, hogy ez élelmiszerek esetén tilos!
- Nagyon gyakran már az élelmiszer megnevezése sem jogszerű, mert nem felel meg pl. a Magyar Élelmiszerkönyv élőírásainak. Klasszikus példa: túrós batyu, amiben a túró helyett rikotta van, nem hívható túrós batyunak. Vagy egy vaníliás fagylalt, amiben nincs vanília, csak vanília aroma, nem hívható vaníliásnak, csak vanília ízűnek.
- Kiemelsz egy-egy összetevőt a megnevezésben, a grafikán, de nem tünteted fel annak mennyiségét.
- Az adalékanyagok esetén nem tünteted fel az adalékanyagcsoport nevét.
Az élelmiszerek címkéinek megtervezése során tehát körültekintőnek kell lenni, nagyon meg kell gondolni, hogy mit állítunk, milyen grafikát készítünk hozzá, be kell tartani a betűméret előírásokat és mindenképp törekedni kell a fogyasztók tisztességes tájékoztatására.
Te tisztában vagy a szabályokkal?
Kérdés esetén keress minket bátran: https://qualitymentor.hu/kapcsolat/